Kedves Növénybarátok!
A mai napon a szobai futóka (latinul Scindapsus vagy Epipremnum) néven ismert szobanövényt fogom bemutatni. :)
Az alapfajnak körülbelül tenyérnyi nagyságú, nyújtott szív alakú levele van. Sok helyen körbe-körbe futtatják a helyiségben, mivel több méteres hosszúságúra is megnőhet.
A legtöbb otthonban, irodában fellelhető ez a növény, hiszen az előbbiekben bemutatott anyósnyelvhez hasonlóan szintén az igénytelen kategóriába sorolhatjuk: minimális gondozással, sötétebb helyen is elvan, így azoknak is ajánlható akiknek kevesebb ideje van a növények gondozására, vagy kedvezőtlenebb lakáskörülményekkel rendelkezik: például kevesebb fény jut be a lakásba, száraz a levegő. Röviden: ahol ez a növény sem él meg, ott nagyon kedvezőtlenek a körülmények a növények számára.
Habár igénytelen növény, ha egyszer "elkényeztetjük" - áttesszük például sötétebb helyre - akkor ott már csak vegetálni fog. Ha azt szeretnénk, hogy szép legyen, akkor tegyük világosabb helyre, mivel ott alakul ki a szép minta a levelén. Lehetőleg óvjuk a közvetlen napfénytől, mert a levele könnyen megéghet. Két locsolás között hagyjuk kiszikkadni a földje tetejét. A tápoldatozás szinte kötelező, mert nagyon erőteljes növekedésű növény, ha jól érzi magát akár kétszer is át lehet ültetni egy évben, annyira gyorsan kinövi a cserepét. Száraz levegőjű szobában érdemes spriccelni a leveleit, mivel szereti a párás levegőt. Azonban ha nem cicózunk vele ennyit, és csak egy kis figyelmet fordítunk rá, már akkor is szépen fejlődhet. :) A növény enyhén mérgező, szóval ne hagyjuk, hogy háziállataink, és gyermekeink megkóstolják.
Mint írtam az elején, sokan hagyják több méter hosszúra megnőni, sokszor úgy, hogy a növény töve már teljesen felkopaszodott, és úgy néz ki, mint egy hosszú indán növő zöld tollseprű. Nem túl szép látvány, és a növény egészségének is jobbat tesz, ha kordában tartjuk a hosszát. Fogjuk a hajtásai végét, és levágunk belőle, amíg eléri az anyanövény a kívánt hosszúságot (az enyém körülbelül 1 és másfél méter hosszúság közötti van). Ha a levágott hajtások elég hosszúak, akkor tovább darabolhatjuk. A növény szára szakaszokra oszlik, ahol kinőnek a levelek, valamint alattuk a léggyökerek. Úgy daraboljuk fel a levágott szárat, hogy minden darabon 2-3 levél legyen, plusz hagyjunk egy szakaszt, ahonnét levágjuk a levelet, a léggyökerek és a levelek között, ez a beültetésnél, valamint a gyökereztetésnél lesz lényeges. A léggyökerek alatt kb. 1 cm-el vágjuk le a darabot, várjuk meg, amíg beszikkadt a vágási felület, majd tegyük vízbe, és utána nincs más dolgunk, mint megvárni, hogy kigyökerezzen, és beültessük. Nekem ez a jól bevált módszerem. Gyorsan és biztosan lehet szaporítani.
Megmondom őszintén, hogy a szobai futóka az egyik személyes kedvencem. Mostanában egyre több, különböző levélmintájú növényt termesztették ki, és kedvünkre válogathatunk a minták között. Régebben lehetett kapni sima sötétzöld levelű fajt. Ilyet ritkán láttam, de nagyobb kertészetekben azért fellelhető. Mostanában lehet vásárolni olyan fajokat, amiknek nem mintás a levele, akinek tetszik az ilyen lehet nézelődni, keresgélni.
Aztán van a klasszikus, zöld alapon sárgás-fehéres mintás. Ezt mohakaróra is szokták futtatni.
Van ezüstös-zöld alapon fehér pöttyös. Ezt különböző levélmérettel árulják. Ezt a fajtát imádom, nagyon szép, elegáns, és különleges növény, és az alapfajhoz hasonlóan nagyon igénytelen, habár tapasztalatom szerint több fényt igényel.
Van márványos mintájú faj. Ilyet nemrégiben szereztem be, szóval nálam még elég kicsi, de a tapasztalat azt mutatja, hogy fejlődésnek az ablak közelében indul.
Rengeteg változatot tenyésztettek ki, érdemes körülnézni a kertészetek kínálatában, vagy esetleg ha ismerősünk rendelkezik egy példánnyal, akkor kérhetünk tőle is. Amióta ilyen növényem van, azóta az ismerősi kört elláttam szobai futókával, és olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy kérdezték, van-e még belőle. :)
Sok sikert és örömöt hozzá. :)